Kárpáti legújabb darabja, az Ámi Lajos meséi nyomán készült Tótferi többféle mitikus szerkezetet is magába sűrít. Egyrészt felismerhető benne a "jó ember kerestetik" archetipikus helyzete: az istenek (ebben az esetben "Atyám Teremtőm" és "Szempétör") a világot járják, hogy ráakadnak-e még olyan jó emberekre, akik miatt megmenthetőnek ítélik a világot. A Tótferiben egy "szögén asszon"-nal találkoznak, aki nekik adja utolsó "efforintját", ráadásul be is fogadja őket a házába. Az istenek hálából mindenféle csodákat tesznek vele, még gyermekáldással is megjutalmazzák. Ez utóbbi a megváltó, a "világhőse" születésének mitológiáját idézi. Egyrészt azért, mert Atyám Teremtőmnek az asszony vajúdása közben elhangzó mondatai a világ pusztulásának lehetőségét jelzik. Másrészt látjuk is, hogy Tótferi a világ egészét átszelő utazása közben legyőzi Béngát, az "Ancikrisztust", aki Atyám Teremtőm jóslatának megfelelően be akarja gyújtani a ténpört, azaz az óceánt, hogy az égről a földre átterjedő tűz által elveszejtse a világot.

Sándor L. István -Színház

Nemcsak ízléses visszafogottság,
hanem sok vad ötlet is szükséges ahhoz, hogy az előadás első jeleneteiben sikeresen megalapozott hangulat később se tűnjön el. Az égi vendégek ártatlan kis csodáinak látszó (de elbűvölő) színpadi fogásai után egy kellő időben érkező nagy váltás ránt vissza az andalodásból. Az
ekkor nyíló, tátongóan óriási fekete tér a paprikajancsi-gonosz folyamatos munkálkodására emlékeztet.

Deutsch Andor -Zsöllye

 
Novák Eszter rendező tragikomikus kabarétréfákat adat elő a színészeivel, széttöredezettnek ható jelenetsorokat fon egybe, rögtönzésszerű mozzanatokat rögzít, vaskosságot elegyít költészettel.

Bóta Gábor -Magyar Hírlap