RÉSZLETES PROGRAM
	2000. OKTÓBER 15-29.

A Bárka Színház Tótferi című előadása nyerte a Soros Stúdiószínházi Napok egymillió forintos díját

"Az ötödik"

Egy fesztivál mindig ünnep. A Soros Stúdiószínházi Napok is az. Ilyenkor azok gyűlnek össze, akiket ugyanaz a szenvedély fűt, ugyanaz az elhivatottság vezérel: a színházteremtés. Ez több, mint a színházcsinálás, ez olyan kreatív alkotó tevékenység, amelyet a színház mint művészet folytonos és folyamatos megújításának belső késztetése vezérel. A mást és másként tenni parancsa. Az, ami a művészet lényege. S ami ma nem divatos, amire ma nincs szükség, hiszen nem hoz azonnali hasznot. Sőt, gyakran nem kellemes,  nem andalító, nem röhögtető.

Abban a versenyfutásban, amelybe a közönséget akarva-akaratlanul kiszolgáló színház belekényszerül, s amelyet nemcsak egymással, hanem mindenekelőtt az egyre sekélyesebb kínálatú médiával vív, ez a színház - nevezzük alternatívnak - nem vesz részt. Így aztán kimarad a költségvetési maradék maradékáért marakodók pankrációjából is, de a divatcsinálók PR-kampányaiból is. Szegény, lenézett rokon - jobb esetben. Az úgy nevezett hivatásos színházcsinálók elitje e színházformát legszívesebben radikálisan kiiktatná a színházi életből, mondván: keveseknek szól, tehát abban a világban, amelyben a minőséggel, az értékteremtéssel szemben a mennyiségi szemlélet a döntő, fölösleges luxus pályázatok pénzét erre költeni.

Hiszen ezt a színházformát a pályázatok és az önerős alkotómunka tartja fenn. De lassan a pályázatok is egyre kevésbé állnak az alternativitás mögé. A Soros Alapítvány érdeme, hogy még mindig az egyik legmegbízhatóbb mecénása az alternatív színháznak, ezen belül a tánc- és mozgásszínháznak.

Az öt éve indult Soros Stúdiószínházi Program a színház azon ágát támogatta, mely kevésbé kiszolgáltatott az üzleti kényszereknek, a közönségelvárásoknak, ahol szabadabb tér nyílhat a kísérletezésre, a szokatlanabb formák, ismeretlenebb munkamódszerek kipróbálására. Az eddigi pályázatok nyertesei között hivatásos társulatok éppúgy voltak, mint alternatív műhelyek vagy épp alkalmi társulatok. Klasszikusok újszerű színrevitelét éppúgy segítette e támogatási forma, mint mai szerzők bemutatóit vagy épp a szövegtől és a verbalitástól eltávolodó színházi formákat: a tánc- és a mozgásszínházak mellett alkalmilag zenei és képzőművészeti performance-okat, összművészeti törekvéseket. A színháznak ez a nálunk szokatlan gazdagsága tárul fel, ha végignézzük az öt év alatt támogatottak listáját, és ha áttekintjük a legjobbaknak ítélt produkciókból szervezett fesztiválok programját. Az idei, immár ötödik Soros Stúdiószínházi Napok is ezt tükrözi.

Igaz, hogy az előző évekhez képest idén mintegy kétharmad annyi együttes, illetve produkció részesülhetett támogatásban, de e támogatott előadások között olyanok születtek, mint a fesztiválon is látható Tricks & Tracks (Frenák Pál és társulata), a Szarvashajnal (Közép-Európa Táncszínház), a Requiem (Off Táncszínházi Társulat), a Romance (KOMPmÁNIA) - amelyek a táncszínház egyértelmű és évek óta tapasztalt előretörését reprezentálják -, vagy a tánc és a színház elemeit vegyítő "Mi sem vagyunk rosszabb fajták" (Paál István Stúdiószínház), A nagy hűha (Sámán Színház), a Kórház, Bakony (Szkéné Színház), vagy a prózai előadások közül a Tótferi (Bárka Színház), Az iglic (Vígszínház), A Szűz, a Hulla, a Püspök és a Kések (Stúdió "K") és a nyíregyházi és a budapesti Thália Színház koprodukciója, A vihar kapujában.

Akkor, amikor az Alapítvány egyéb programjai visszaszorulóban vannak, a stúdiószínházi program továbbra is hangsúlyos maradt. A produkciók támogatásán kívül a befogadó színházak, illetve a hazai továbbképzési kezdeményezések segítése is szerepel a célkitűzések között. Bár a program önálló kuratóriuma megszűnt, a pályázatok megítélésére hivatott kulturális kuratórium hivatását és feladatát komolyan véve továbbra is érvényesíti azokat az elveket, amelyek az elmúlt öt évben a színházi pályázatok elbírálásakor kialakultak.

Hogy hol tart ma ez a színházi forma, milyen eredményre vezetnek a magyar színház új útjait kereső, a műfaji határokat feszegető kísérletek, hogy születnek-e átütő erejű produkciók, azt döntse el az ötödik Soros Stúdiószínházi Napok közönsége és a Soros Alapítvány különböző kuratóriumaiból delegált zsűri, amely az elmúlt évben támogatott produkciók közül - Fuchs Lívia és Nánay István szakértők szerint - legjobbnak és legreprezentatívabbnak ítélt tizenegyből kiválasztja azt az egyet, amely egymillió forintos díjat kap arra, hogy előadását külföldön is megmutathassa, vagy újabb alkotást hozzon létre.

Nánay István