Önfejlesztő Iskola Program

A tanárember olyan, aki ha békén hagyják, ha lehetőséget kap, akkor csodákra képes. A legtöbbet, ezek az emberek, egymástól tanulták. Egész iskolai fegyverarzenálok cseréltek naponta, éjszakába menő vitákban gazdát, és közben készültek a pedagógiai programok – mesélte tapasztalatait 1996-ban Horn Gábor a Soros Alapítvány Közoktatás-fejlesztési Programjának kurátora.

A Soros Alapítvány 1996-ban indította el az Önfejlesztő Iskolák programját, amely a Nemzeti Alaptanterv bevezetése kapcsán az iskoláknak kívánt segítséget nyújtani, saját pedagógiai programjuk elkészítéséhez.

A program ötletét a Litvániában már sikerrel alkalmazott, ún. „litván modell” szolgáltatta, amely a vezetőképzést és szervezetfejlesztést a tantestület közös ügyének tekinti. A programban résztvevő iskolákban az igazgató és az általa, vagy a testület által kiválasztott pedagógusok csoportja, - egy speciális képzés-sorozaton való részvétel segítségével - közösen dolgozik a tanterv-fejlesztésen.

A Magyarországon elindított Önfejlesztő Iskolák program első évében a Soros Alapítvány 47 iskola háromfős csoportja számára szervezett négyszer egyhetes, speciális tréninget. A tréning nem az egyéni felkészítésre irányult elsősorban, hanem a csoportok „közös helyzetbe hozását”, a közös gondolkodásra és cselekvésre serkentést célozták. A jól összeállított, együttműködő társaság komoly erőt jelent az iskola életében. Nemcsak a vezető kap segítséget társaitól, de a csapat bizonyos folyamatos kontrollal is bír az intézmény pedagógiai programját illetően. A tréningek során a pedagógus csoportok olyan szakmai, jogi, informatikai, pénzügyi információkhoz jutottak hozzá, olyan szervezési, menedzseri eszközökkel, módszerekkel ismerkedtek meg, amelyek segítségével képesek lettek a szervezetfejlesztési feladatok megoldására és a helyi oktatási program kidolgozására.

A legsikeresebbnek bizonyult iskolák hálózatot alakítottak, az Önfejlesztő Iskolák Egyesületét, és a későbbiekben a program iránt érdeklődő más iskolák már hozzájuk is fordulhattak, modellül szolgáltak számukra. A mintaiskolai tevékenységet a kuratórium meghívásos pályázat keretében külön támogatta. 1997-ben újabb 45 iskola kezdte el és fejezte be pedagógiai programjának és helyi tantervének kidolgozását. 1997-ben és 1998-ban az Önfejlesztő iskolák meghívásos pályázat keretében támogatást kaptak arra, hogy eredményeiket, tapasztalataikat továbbadhassák más iskoláknak is.

A korábbi évek sikerétől indíttatva 1999-ben a Soros Alapítvány megrendezte az Önfejlesztő középiskolai kollégiumok képzését. A képzés azoknak a középiskolai kollégiumoknak szólt, amelyek vállalkoztak arra, hogy felülvizsgálják eddigi programjukat, és a képzésen szerzett ismeretek birtokában új program- és szervezetfejlesztési tervet dolgoznak ki. A kollégiumok azt is vállalták, hogy eredményeiket mások számára hozzáférhetővé teszik. Összesen 29 kollégium – a kollégium vezetője, egy nevelő és egy diák – alkotta csoportja vett részt a tréning-sorozaton. Később több csoport önálló szekcióként csatlakozott az Önfejlesztő Iskolák Egyesülethez.

A Soros Alapítvány meghívásos pályázata keretében 2000-ben az Önfejlesztő kollégiumok modellhálózatot hoztak létre, illetve megkezdték működésüket, mint továbbképzési központok.

2002-ben a Soros Alapítvány meghirdette, és elindította jelenleg is folyó Önfejlesztő roma iskolai képzéssorozatát. Ebben a programban olyan általános iskolák tanárcsoportjai vettek és vesznek részt, amelyek fontosnak tartják a cigánygyerekek iskolai sikerességét biztosító, integrált oktatásra irányuló pedagógia modellek kifejlesztését és elterjesztését. Ezeken a képzéseken 30 település ötfős csoportjai vesznek részt. A csoportokban a három pedagógus mellett helyet kapott a helyi cigány kisebbségi önkormányzati képviselője illetve egy, a település szociális feladatait ellátó szakember. Így megteremtődött annak lehetősége, hogy az egyazon településen, azonos cél érdekében - bár sokszor elkülönülten - munkálkodó szervezetek együttműködést alakítsanak ki, illetve szorosabbá egyék azt.

Az Önfejlesztő iskolai képzések során a résztvevők részéről felvetődött az igény a rendszeres kapcsolattartásra. A hatékony kommunikáció biztosítása céljából a Soros Alapítvány minden a résztvevő iskolának és kollégiumnak nagy teljesítményű számítógépet adományozott és kiépítette az internet-hozzáférést.

Az Önfejlesztő Iskolák Programba, annak 7 éve során összesen 151 iskola 513 pedagógusa kapcsolódott be sikeresen.

A különböző önfejlesztő módszert alkalmazó programok megmutatták, hogy a magyar közoktatásban, iskolákban, kollégiumokban olyan energiák rejlenek, amelyek megfelelő ösztönzéssel és szakmai támogatással felszínre hozhatók, és a közoktatás egésze számára hasznosíthatók. A program során a szakmai együttműködés fogalma annak legteljesebb értelmében alkalmazható volt, a magyarországi iskolákat és pedagógusaikat átlag feletti problémamegoldó készség és kreativitás jellemzi. A program konklúziójaként elmondható, hogy a mai magyar iskola alkalmas a megújulásra.