A) A meglévő családsegítő és egyéb szociális
szolgáltató rendszerek hálóján sem fennakadó személyek, családok segítése
felvilágosítással a jogaikról, az azok gyakorlásához szükséges praktikus
lépések megtételével, vagy - bonyolultabb esetekben - formális jogi képviselettel.
Ennek körében:
Olyan szolgáltatás nyújtása - akár
már létező szervezetekkel karöltve - amelynek nyomán a szokásos hírközlő
rendszerekkel elérhetetlen, elszigetelten élő emberek (egyedülálló öreg személyek,
fogyatékosok, hajléktalanok) értesülnek jogaikról és a helyzetüket érintő jogi
változásokról.
Az állami ellátó és támogató rendszerek juttatásaira jogosult,
de azokból mégsem részesülő emberek hozzásegítése e juttatások és támogatások
elnyeréséhez gyakorlati segítséggel, pl. igénylőlapok, kérvények kitöltésével,
beadvány készítéssel.
A jogtól megfosztás esetében - ha ez más módon nem megoldható -
formális jogi képviselet nyújtása.
B.) Különösen nehéz helyzetű csoportoknak tájékoztatás nyújtása a jogról és
társadalomba illeszkedésük vagy visszatérésük előmozdítása jogi
segítségnyújtás révén. Annak előmozdítása, hogy a jogszabályokban elméletileg
meglevő lehetőségek a konkrét személyek javára valósággá váljanak. Ilyen csoportok elsősorban:
- a tartósan munkanélküliek, akik már a munkanélküli ellátásból is kikerültek
- az állami gondozottak és az állami gondozásból nagykorúságuk folytán kikerülő,
önálló egzisztencia teremtésére kényszerített, de arra egyedül képtel
en
személyek
- a hajléktalanok és a reménytelen helyzetű kilakoltatottak
- elmefogyatékosak és elmebetegek
|